"Vannak, akik számára a kertészkedés talán csak ártalmatlan ténykedésnek látszik, amely valójában kis jelentőségű egy olyan világban, ahol a címoldalakat magasztosabb kérdések foglalják el. Ezzel nem értek egyet. Amikor a világ hatalomvágyőrült vezetői már rég feledésbe merülnek, az árnyékban akkor is kihajt majd a gyűszűvirág, s a napfényben tavirózsák nyitják majd csillagszerű virágaikat."

( Alan Titchmarsh
)

2011. június 28., kedd

A családi ezüst


Nem tudom mi ez, de szép nagyon...

talán virágpók?


vadon növő kék virág -talán varfű?



a legújabb gyomunk- őszi oroszlánfog? A kis növényhatározó ezt írja róla: Nedves réteken, legelőkön ősz felé közönséges. ???

2011. június 27., hétfő

Megosztom....

Július elsején, pénteken 16:00-tól a Viasat Historyn lesz az Agatha Christie kertje című film. Nagyon kíváncsi vagyok rá, remélem jó lesz!
Az az igazság, hogy az  A.C.-könyvekben a rejtélynél, és a cselekménynél sokkal jobban szeretem a kertek és az ételek leírását, elvarázsol a stílusa, olyankor egy kicsit odaképzelem magam a korabeli vidéki Angliába, magam előtt  látom Miss Marple-kötögetni, és a kertben  a virágok között bogarászni.
 --------------------------------------------------------------------------------------------------------------
És találtam egy jó kis oldalt:  Préri kert.  Azt hiszem ezt pont nekem találták ki, el is tudnám képzelni mindegyik virágot a kertemben, de talán másnak is tetszik.

2011. június 25., szombat

Csakazértispiros

Úgy látszik túl sokat örömködtem a napokban mindenféle madarakkal és ezért büntetést érdemlek, mert elromlott a szivattyúnk. Szerdán még semmi baja nem volt, most meg... Kint hagyni a betörések miatt nem merjük, így minden alkalommal hozzuk-visszük, és legutóbb amikor a férjem leszedte a csonkról, reccsenést hallott, megrepedt a könyökcső, amivel a csonkra csatlakozik a szivattyú. Remélhetőleg csak az a baja, hogy levegőt szív, így nem tud erőt kifejteni,- ez esetben elég csak a csövet kicserélni, de ha nem... hát, mindig van valami, nehogy már az ember jól érezze magát! :(

Szerdán azért mentünk ki, mert mára szar időt ígértek, de ma reggel úgy tűnt, hogy nem lesz eső, ezért ma is kimentünk. Kedvünket elrontandó rögtön szembesültünk a szivattyú problémával, aztán miután húztunk egy kis vizet, hogy beültessem a csakazértispiros virágomat, eleredt az eső és hűvös lett.
Kis idő múlva kiderült az ég, meleg lett, és amikor már annyira elbíztuk  magunkat, hogy lepermeteztük a ribizliket  és leültem megnézni, hogy bejön-e a net, akkor leszakadt az ég, úgyhogy meg kellett futamodnunk.

Néhány képet azért csináltam.

csak azért is van piros virágom



virágzik a díszcsorba


erről az egy szál virágról azt hittem, hogy szegény nyamvadt egynyári len, de miután kivirágzott, rájöttem, hogy szegény nyamvadt egynyári  tatárvirág. A tasakját épp most dobtam ki, de az volt ráírva, hogy júniusban tömegesen hozza a virágait!
Hát igaz, hogy 18 éves koromban azt mondta nekünk az egyik rendőr aki igazoltatott minket, mert a Kék Acél nevű étterem előtt "gyülekezünk", hogy : "Két ember társaság, három már tömeg!" - de ennek a nyamvadt virágnak még csak társasága sincs.
Az igazoltatás egyébként nagyon megrázó volt, mert a foganatosítása közben a két rendőr hirtelen tisztelegni kezdett az egyik srácnak, aki akkor végezte a katonatiszti főiskolát, és egyenrangúként mondták neki, hogy nem lehet itten gyülekezni, tudja azt az elvtárs; pedig az elvtárs volt vagy 19 és fél éves!
Hogy nem csak nekem volt megrázó élmény az bizonyítja, hogy az srác utána ott is hagyta az iskolát.


a liliomokkal meg vagyok elégedve
a ribizlivel nem


egynyári szarkaláb

érik a koktél
a japán rózsa inváziója
akác gyökerek, amin hét évet dolgoztunk, hogy ki tudjuk szedni. Ennek okán nincs szívem kidobni őket.

2011. június 24., péntek

Madár mentés

A mai napra is megvan a madaras történetem. Igazából a kutyasétáltató lánykával történt a dolog, de róla most nincs kedvem mesélni, ezért első szám első személyben tálalom a dolgot, mintha velem történt volna:

 Szóval jövök haza a sétából a kutyákkal, amikor a ház előtti járdán keresztben  ugrik/repül előttünk egy, a rozsdafarkú fiókákhoz hasonló ártatlan, éppen most  fészket elhagyó, repülni tanuló fióka.
Megálltam, hogy elsőbbséget adjunk neki; ugrik/repül egyet, pihen egyet,  megint ugrik/repül egyet, és püff, pont beleesik az út szélén álló esővíz elvezető csatornába, a rácson keresztül!
Odamentem, benéztem, és látom, hogy nem olyan mély, éppen csak hogy mélyebb egy karnyújtásnál, de  innen ugyan ki nem tudna repülni a madár, még akkor sem, ha felnőtt lenne és fel lenne nyitva a csatorna, mert nem helikopter a madár, hogy függőlegesen felfelé szálljon! Ott lent pedig nyomorultul éhen halna szegény. Próbáltam felemelni a csatorna tetejét, annyit meg tudtam állapítani, hogy nincs lehegesztve, és talán valaki, akinek több ereje van, fel tudná emelni.
Elindultam hazafelé, hogy szólok a férjemnek, de a lépcsőház előtt találkoztam egy számomra ismeretlen, viszont elég nagydarab, kigyúrt állattal emberrel. Mivel látta, hogy fixírozom, udvariasan köszönt, én meg gondoltam, hogy ki, ha ő nem, és megkértem rá, hogy segítsen. Segített is, felemelte a csatornatetőt, de mélyen volt a fióka, nem tudtuk kiszedni. Megköszöntem, hogy innen már megoldom ( remélem nem olvassa a blogot, itt főleg a kihúzott szóra gondolok, mert nagyon rendes volt), aztán felfüttyentettem a férjemnek, röviden vázolva a helyzetet.
Zseniális módon hozott egy akváriumi halas hálót, és kiemeltük vele a madarat. Először be akartuk vinni a pusztába, távol az autóktól és akna fedelektől, de aztán arra gondoltunk, hogy ott nem találják meg a szülei, pedig még etetésre van szüksége, mint  a rozsdafarkú fiókáknak, és valószínűleg valamelyik, a  ház előtt álló fán lakhatott, ezért odaraktam a "virágoskertbe", a fák alá.
Folyamatos madár "csattogást" hallottunk az egész akció közben, remélem egymásra találnak, és nem lesz semmi baja a kicsinek. Sajnos többet nem tudtunk tenni érte, nem hiszem, hogy segítettem volna rajta, ha hazahozom, kalitkába zárom és megpróbálom etetgetni.   Nem tudom milyen madár volt, csak azt, hogy nem rozsdafarkú, nem veréb, és nem rigó; olyan kis hegyes csőrű.  Szóval hajrá kismadár!!!

2011. június 23., csütörtök

Ribizli betegség

Sárgul, és hullik a ribizli bokraim levele.
Négy bokrom van, két törzses, amiket vettem, és két bokros, ezeket még a szüleim kertjéből csórtam. A bokrosoknak a jelenlegi helye már a második, ahová eredetileg ültettem , ott nem érezték jól magukat (sárgult és hullott a levelük), ezért átültettem őket a másik oldalra, ahol a délelőtt nagy részében árnyékban vannak. Az az érdekes, hogy eddig azt csinálták, hogy júniusban elkezdték hullatni a levelüket, aztán augusztus végén újra elkezdtek kihajtani.
Ugyanezt csinálják egyébként a meggy és cseresznye fáim. (amikről mint szakember megállapítottam, hogy blumériásak, és e szerint permetezzük őket.)

Természetesen arra gyanakodtam, hogy rossz a föld, kevés a tápanyag, satöbbi, satöbbi , de most már mégis csak beütöttem a googléba  hogy sárgul a ribizli levele, és ezt találtam:  A ribiszke drepanopezizás levélfoltossága
Nagyon megörültem, ujjé, itt a megoldás, veszek mankoceb tartalmú permetszert, lefújom őket, oszt kész, meg van mentve a haza!
El is battyogtam az egyetlen boltba amiről tudom, hogy árulnak permetszert, és előadtam a kérésemet.
Van nekünk olyan!- hangzott a válasz, én pedig már előre dörzsöltem a kezem, hogy nesze neked levélsárgulás, amikor is elém rakta az emberke a Dithanét. Na most azt tudni kell, hogy eddig bármilyen permetezőszert kértem, moníliára, blumériára, mindig ezt ajánlották!
Úgyhogy két eset lehetséges. A Dithane vagy egy csodaszer ( a monílára tényleg jó, de a blumériára már nem vagyok biztos benne), vagy csak ez az egy fajta permet szerük van! Amúgy én a másodikra szavazok.

Mondtam az eladónak,hogy ilyenem van, és már használtam is a ribizlire amikor a meggyet permeteztük, de nem használ. Akkor meg nem átallotta azt feltételezni, hogy rossz a földem minősége, és kevés a tápanyag!!! Micsoda felháborító feltételezés! (És mindezt dadogva, mert dadog szegény és nagyon ciki, mert az ember már a szó elejéből kitalálja mit akar mondani, de azért udvariasan mosolyogva,- mert nem vagyok bunkó- ki kell várni amíg végig mondja )
De most viccen kívül: ott vannak még az alma fák, a szilva fák, a barack fa, ők, is ugyanolyan szar földben vannak, mégsem hullik a levelük. (kopp-kopp-kopp) Másrészről állítólag a csapadékos időjárás kedvez ezeknek a gombás megbetegedéseknek, az meg idén nálunk nem jellemző.  Tavaly előtt pedig nem hullottak a meggyfák levelei, pedig akkor is ugyanebben a földben voltak.
Mi a lópikulát csináljak már a szerencsétlen meggyekkel és ribizlikkel? Ebbe fogok beledilizni.
Azt hiszem ősszel veszek még pár ribizli bokrot, és kipróbálok nekik egy új helyet. A remény hal meg utoljára!!!
Jelzem megfigyeltem a szomszédok ribizli bokrait, és az övék nem sárgul. A föld ugyanolyan, biztosan van valami titkuk, csak nehéz lesz megtudni, elég ritkán találkozunk, és nem is nagyon vagyunk beszélő viszonyban, nem mintha bármi bajunk lenne egymással, csak nehéz olyannal beszélgetni, akivel nem találkozol.
Még a legtöbbet Vitalij szomszéddal beszélünk, de ő meg mint a neve is mutatja orosz, és nem tudom mióta él magyar földön, de borzalmas akcentusa van, és nem tudom ő mennyire érti amit én mondok, de hogy én nehezen értem az ő beszédét, az biztos.

Na jól van. Befejezem.

2011. június 22., szerda

Madaras mese

A kertészlánykának újabban nagyon jó dolga van. Például ma is ajándékot kapott. Nem is egyet, hanem mindjárt kettőt!
 Az első ajándék a mai extra bónusz kerti nap volt, a másodikat pedig ennek folyományaként maga a kert adta. Ugyanis ha ma nem mennek ki a kertbe, a második ajándékot nem kapja meg.

Az történt ugyanis, hogy pár perccel azután, hogy kiértek a kertbe a kertész fiúval (akinek előtte kihúzták a fogát, és benne volt három lidokain injekció), és éppen csak hogy lemálházták magukról a cuccot, a kertész lányka zörgést és motoszkálást hallott a rozsdafarkú fészekből. A fiókák éppen ezt a napot szemelték ki arra, hogy mind a négyen,- egyik a másik után- elhagyják a fészket, de ajándékképpen még éppen megvárták, hogy megérkezzen a fiú meg a lány.
Amikor megérkeztek, a kertész lányka rögtön látta és hallotta a szülőket, amint ugráltak, és csattogtak a környéken, gondolta is, hogy biztosan hívogatják a kicsiket. Ezért megkocogtatta a terasz gerendáját,de mivel máskor ilyenkor erre rögtön csipogás volt a válasz, most meg néma csend, azt hitte, hogy  már kirepültek.
Nagy volt tehát a meglepetése, amint azt látta, hogy valami esik ki a fészekből! Odanézett, ás látta, hogy egy kis rozsdafarkú fióka landolt a földön! A kertészlányka nem akarta, hogy véletlenül rálépjenek, vagy a kutyák elkapják tévedésből (akik már élénken érdeklődtek az iránt, hogy mi motoszkál a földön), ezért felemelte a kicsit, és hirtelen nem tudva, hová tegye, betette a "fa táskába".
(A fa táskát a kertészlányka édesapja csinálta még régen, amikor a kertészlányka még fiatalabb lányka volt, a nagy fia meg még kisfiú, aki anno boldogan hurcolta magával a papó által készített Fatáskát!)




A kertészlányka és a kertész fiú éppen csak hogy magához tért a meglepetésből, és éppen azon gondolkoztak, hogy visszateszik a fészekbe a fiókát, amikor  megérkezett a földre még egy kismadár, majd még egy és még egy!
Közben az első kismadár  kiugrott a Fatáskából, és megült az asztal sarkán, ezért a többi madarat mellé rakták. Ekkor már látták, hogy nem kell őket visszatenni, mert már repülni akarnak.  Egy darabig ott ült egymás mellett a négy fióka, aztán a legbátrabb megint leugrott a fűbe. Közben a szülők folyamatosan hívogatták őket a szomszéd kertet elválasztó kerítésről, ezért a kertészlányka rátette az oszlopra a kicsit.

A másik három fióka közben ott ült egymás mellett az asztalon:


Végül ők is megbátorodtak, és szép sorban leugráltak az asztalról, és a kertész fiú óvó tekintetétől kísérve átugráltak a szomszéd kertbe, ahol már várták őket a szüleik. Ott biztonságban voltak, mert nem volt kint senki. Azt még látta a kertészlányka, ahogy a hím egy kukaccal a csőrében csalogatja az egyik kicsit, de nem adta oda neki,- hívta, hogy repüljön- aztán eltűntek szem elől, de a nagyok csattogását egész nap lehetett hallani.

Inter-nyet

Be kell, hogy valljam, hogy az internet itt a kertben inkább inter-nyet, nagyon nehezen tölt be. Az az érdekes, hogy leginkább azokat az oldalakat tölti be, amit én akarok nézegetni:  blogger, papagájos fórum, ilyesmi, a férjem érdeklődési körével haragban van.
Igaz, hogy az én kérésemre vettük a cuccot, de az a helyzet, hogy szerettem volna, hogy ő is le tudja kötni magát  amikor a munkát befejeztük, ne kelljen azt éreznem, hogy már alig várja, hogy hazamenjünk.
Reklamálni kellene a szolgáltatónál, azt nem mondták, hogy csak a panelban működik a mobil- net!
Valószínűleg az erdő miatt van, kipróbáltuk a kocsiban is hazafelé, akkor kezdett el működni, a mikor kiértünk a fák közül. Lehet, hogy fel kéne mászni egy fára, vagy építeni egy magaslest.

Vajon el tudom ezt most küldeni?

2011. június 19., vasárnap

Sárgák:



lilák:



pirosak:

Esik az eső

Nem zápor, nem zivatar, csendes, áztató eső. Lehet, hogy beáll a karalábém?
Egyébként a férjem nagyon optimistán megkérdezte tőlem, hogy mi lesz, ha sikerül, és lesz 10 db. karalábénk, mivel csak húslevesbe-,( amibe egy felet szoktam tenni és jó estben havonta főzök)- és borsó levesbe szoktam tenni, amit  még ritkábban készítek ,mert a kölykök- akik nem az unokáim- nem hajlandóak megenni.
Először el kellett szomorítanom, hogy nem 10, hanem 12, mert úgy látszik kaptunk kettőt ajándékba, aztán pedig megnyugtattam, hogy nem hiszem, hogy lesz 10-12 db. karalábénk.
Arra a kérdésre, hogy akkor minek ültettem, nem tudtam értelmes választ adni....

2011. június 18., szombat

A kertészlányka legújabb kalandja

Az egyszeri kertészlányka a kényelmes viseletet kedveli. Ezért nem nagyon szokott szoknyát hordani, általában  igazi kertész lánykához méltóan kertész nadrágban jár.
Azon a napon viszont amelyikről mesélek, valamiért olyan kedve volt, hogy szoknyát húzott. Rövid szoknyát, világos, kicsit húzott ujjú blúzzal, a nyakánál kis masnival. Hite szerint tök csinosan, és fiatalosan. (Már a lehetőségekhez képest).
Ebben az öltözékben látogatta meg harmadszor is a virágpiacot (és mert a mesében  mindig háromszor ismétlődnek az események, feltételeznünk kell, hogy az idén utoljára, de mivel a mesében előfordulhat váratlan fordulat is, ne ígérjünk semmit), hogy keressen valami palántát, ami jó lehet másodveteménynek.

Meg is állt az első asztalnál, ahol palántákat látott, és mivel a felhozatal egyáltalán nem mozgatta meg a a fantáziáját, megkérdezte, hogy cékla palánta van-é esetleg. Erre a kérdésre az "egyszeri kofaasszony" majd' hanyatt lökte magát, és felvilágosította a kertészlánykát, hogy azt magról kell ültetni, és hozzátette, hogy nem tudja, honnan szednek ilyet az emberek (mármint a cékla palántázást).
A kertészlányka elkezdte magyarázni a bizonyítványt, hogy neki hétvégi kertje van, meg rossz a talaj, meg egy héten csak egyszer tud locsolni satöbbi, ezért gondolta hogy palántával egyszerűbb lenne.
Az egyszeri kofaasszony megértően bólogatott (hogy miket gondolt magában, azt nem tudni), és még egyszer elmondta, hogy a céklát nem lehet palántázni, magról kell ültetni.
Az egyszeri kertészlányka megköszönte, és többet már nem mert kérdezni az illető kofától hanem tovább sétált. Ahogy ott sétált, és emésztgette a hallottakat, akkor döbbent rá, hogy mekkora marhaságot kérdezett, hiszen a cékla gyökérzöldség! Irult-pirult magában a kertészlányka.....

Továbbment tehát, és egy másik árustól vett 10 darab karalábé palántát csak úgy próbából, és később a boltban egy csomag cékla magot, bár igazából szíve szerint csemege kukoricát vett volna, akár palántában (ha-ha), akár mag  formájában, de nem volt.

A legmegrázóbb élménye azonban nem is a céklás eset volt a kertészlánykának, hanem az, hogy amikor belibegett a piacra a rövid szoknyájában, világos, kicsit húzott ujjú blúzzal, a nyakánál kis masnival, hite szerint tök csinosan, és fiatalosan (már a lehetőségekhez képest), a legeslegelső asztal mögött álló néni az orra alá nyomott egy plüss figurát, vagy micsodát, és megkérdezte: -"Az unokának? "
A kertészlányka erre vihogott egyet, hogy : még nincs unokám, de azért  amikor tovább ment , elkomorodott: "Basszus, hát úgy nézek én ki,mint akinek unokája van???"

2011. június 12., vasárnap

A nagy betakarítás

Igen, lehet nevetni... , ennyi termés termett idén a kertünkben..... Sőt, az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a retket hazahoztam, megmostam, felvágtam, megkóstoltam..., és kidobtam, mert nagyon fás volt. A ribizli és a borsó viszont finom. Volt.

Na de:


A négy almafából az egyiken találtam egy iciri-piciri almát! Azt viszont nem értem, hogy pirosodhat, amikor elvileg ez a fa Granny Smith?

És a  koktél paradicsomok is ígéretesnek tűnnek eddig.

A múltkoriban írtam, hogy hányféle dugványt gyökereztetek. Illetve próbálok gyökereztetni, de ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy sikerül is.
Próbálkozásaimnak három színtere van. Az egyik otthon az erkélyen, kis cserepekben, ezeket rendszeresen locsolom. A másik verzió a kertben van, erkélyládában és vödörben, virágfölddel feltöltve. A terasz árnyékába helyeztem el őket, ahol teljes árnyék van, természetesen hetente egyszer locsolom, amikor kimegyünk, de úgy tűnik, az árnyék miatt nem száradnak ki egy hét alatt. A harmadik próbálkozás  szintén a kertben van, de a kerítés mellett, a kert földjébe dugva, itt főleg fagyalok vannak. 
Mindhárom esetben jó hosszú hajtást vágtam, alulról leszedtem a leveleket,  mélyen a földbe temettem őket, a földből kiálló rész is kb. olyan hosszú mint a föld alatti, itt a leveleket meghagytam. Természetesen gyökereztető hormont, meg ilyen úri dolgokat nem használtam :)

Na mármost az erkélyen lévő lonc rövid úton elszáradt, kész vége. Itt küzd még néhány boglárka cserje és madárbirs dugvány. A kertben az árnyékban lévők zöldellnek,  a kerítés mellettiek elszáradtak..., de csak a föld feletti részük! Ha kihúzok egyet a földből, és megkapirgálom a kérgét, a kéreg alatti rész zöld, ami azt jelenti, hogy még él. Ezért hát mindent úgy hagyok, ahogy van, és kíváncsian várom a végeredményt !

Viszont ha már a fejembe vettem, lonc nélkül nem maradhatok, így hát megint elmentem a virágpiacra, és megtaláltam azt a fickót, aki a múltkor loncot árult. Még volt neki belőle, egy cserép állítólag sárga-fehér virágú illatos, és egy állítólag piros virágú, tarka levelű változat.

Az állítólag piros virágút a terasz elé ültettem , ott elvileg mindig árnyék van. Hát, remélem a legjobbakat, de az az igazság, hogy kissé át lettem ...szva, mert szegénynek alig volt gyökere, nem régen cserepezhette be a gazdája! Legalább szólt volna, hogy ne ültessem még el, várjak őszig, addig meg nevelgessem így ahogy van! 



A másiknak, az állítólag illatosnak dús gyökere volt, teljesen kitöltötte a helyét, őt a kerítés mellé ültettem, és majd jól ráfuttatom, hogy majd jól ne lássanak be tőle!


És vettem egy díszcsorba nevű növényt is,

ami nem a sárga, hanem ez itt elől, ami nem virágzik.

Nem tűnt el ,de nem virágzik továbbá a gólyaorrom sem, meg a verbéna sem, egy szál virág sincs rajtuk, esküszöm, engem szivatnak a virágok, de most már azért sem bosszankodom rajta! Csak ültetek, ültetek, gyökereztetek és majd lesz valahogy!

Végül egy örömhír: Az Ismeretlen Madár fiókák valóban kirepültek már, ahogy sejtettem, de cserébe a rozsdafarkúak másodköltésbe fogtak a régi fészkükben, és már ki is kelt 3-4 fióka, úgyhogy megint láthatom a kedves kis ruhájukat :)

Utóiratnak egy kérdés: Mit ültethetnék, vethetnék a retek és borsó helyére, amit még ilyenkor lehet? Csak hogy ne legyen parlagon az ágyás!

2011. június 5., vasárnap

Mini horror mese

A tegnapi napon az egyszeri kertész lánykának megrázó élményben, igazi "véres" horror történetben  volt része:

 Már beültette a gólyaorrt, és éppen azon merengett, hogy vajon a jövő hétre ez a növény is szőrén-szálán eltűnik-e, mint a snidling, amikor valami nagy koppanással  leesett az orra elé. Jobban megfigyelve azt látta, hogy egy darázs esett le a virágágyásba, de nem egyedül, hanem egy szürke-barna hernyóval összeolvadva halálos ölelésben.
Az esés után gyorsan magukhoz tértek, és elkezdődött az élet halál harc. Nem volt hosszú, mire a kertész lányka  felocsúdott,és  végig gondolta, hogy melyik állat is állhat nyerésre, már vége is volt:a darázs bevitt egy végső harapást, a hernyóból pedig hirtelen zöld trutyi kezdett folyni, és mozdulatlanná vált.
A győztes gyilkos pedig nyalogatni kezdte a jutalmát, a minden bizonnyal ízletes, zöld "vért".

 Mivel az egyszeri kertész lányka szereti a természet filmeket, egész jól szórakozott közben,és  örült hogy tanúja lehetett, bár azt azért elismerte magában, hogy nem szívesen lett  volna az áldozat helyében.

2011. június 4., szombat

Technikai okokból

Kamasz koromban olvastam egy könyvet, Daniella volt a címe. Ez egy kis alakú régi könyv volt, anyukám vette lánykorában, úgynevezett " pengős" könyv;  még pengőért vette annak idején. 
Daniella a főszereplő lány neve volt, akinek volt két hatalmas német dogja. (Azt hiszem így már érthető miért tetszett). Annyira emlékszem a történetből, hogy valamelyik századfordulón játszódik, amikor is az emberek (ahogy az szokás ilyenkor), meg voltak ijedve, hogy közeleg a világvége. Ha jól emlékszem, a többi főszereplő egy gimnáziumi fiú osztály volt, akik a forduló előtt fúrtak, faragtak, kopácsoltak, ami miatt mások azt hitték, hogy a koporsójukat ácsolják. Szilveszter éjjelén aztán amikor az emberek várták a véget és az nem jött el, a fiúk kollégiumi szobájának nyílt az ablaka, és ők kilógattak egy hatalmas transzparenst, amire ez volt írva: " A világvége technikai okokból elmarad!"

Na, hát ezt a hosszú felvezetést csak azért írtam, hogy elmondhassam: az egész héten ígérgetett eső nálunk úgy tűnik, technikai okokból elmaradt. Hetek óta nem esett eső, szárad minden.
A snidlingem úgy eltűnt a virágágyásból , mintha ott sem lett volna; a kőtörőfű közepében hatalmas barna folt, mintha tényleg megégett volna; a rézvirág magoncok végleg kiszáradtak, a rózsának megint csak a hervadását tudtam megfigyelni.

Amikor kiértünk a kertbe, azonnal őrült locsolásba kezdtünk, pedig már megfogadtam magamnak, hogy csak az újonnan ültetett kis növényeket fogom locsolni, a többéves gyümölcsfák boldoguljanak ahogy tanulták, de mégis megszántuk őket.

A koktél paradicsom tövek viszont meglepően jó állapotban vannak, némelyiken már van kis paradicsom.


A borsóval kapcsolatban az uram kitanított mit kell mondani, ha kérdezik: kevés volt, de az legalább finom; és tényleg, kb. 3-5 hüvelyt tudtunk eddig leszedni (és valószínűleg nem lesz sokkal több), de az kétségkívül  jó édes volt :)

A retket a földből egyenesen a komposztba dobtam: kicsi, rágott, fás= kudarc.

A ribizli az egyetlen gyümölcs, ami túlélte a fagyot



És végül a madarak: Még mindig nem tudom milyen fajtájúak, pedig láttam mindkét szülőt, de iszonyú gyorsan mozognak, egyszerűen nem lehet őket jól megfigyelni. Az már biztos, hogy nem rigó; annál kisebb, barnás-szürkés, és a szárnyukban van egy világosabb, fehéres csík. A három tojásos fészekből három fiókás lett, a kicsik nagyon viccesen néznek ki: olyanok, mint a bébi orángutánok; kopasz ráncos fejük van, és abból nő ki néhány átlátszó pihe fej"szőr". A szárnyuk már tollasabb, azon már látszik  a szülőkre jellemző világos csík.

2011. június 3., péntek

Nevet változtattam

Szólítsatok csak Norrisnak Beának :)

2011. június 1., szerda

Ki- mit- nyír?

 Az ember ma kiment a kertbe füvet nyírni, amíg én dolgoztam
 ( Amiért őszintén nagyon irigylem, mert én sokkal szívesebben nyírtam volna ma füvet, mint kutyát. Bár ha mindennap füvet kellene nyírnom, lehet, hogy sírva könyörögnék egy kis kutya nyírásért. ), mivel  lehet, hogy hétvégén esni fog, akkor meg nem tud majd füvet nyírni, a fű (az egyszerűség kedvéért nevezzük fűnek, de mindenféle gyomnövényt kell érteni rajta) meg csak nő, nő, mint az anyád picsája... (bocs, ezt egy viccben hallottam).
Na szóval kérdezem tőle:
-És a virágaim hogy vannak? Nem kókadoznak? - Hát ő azt nem nézte!
-Rózsát láttál? Kinyílt már? - Hát ő azt nem is figyelte!

Nem is értem! Hogy lehet az ilyet nem figyelni? Ha az ember-, illetve asszony kimegy, az az első, amit megnéz!!!

Na jó, az első az, hogy nem törtek-e be, de utána RÖGTÖN a második, hogy hogy vannak a növények!
 Férfiak! (kis legyintés)

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

címkék

:( (1) 2010 (1) 2011 áprilisi állapot (1) 2011 szeptember (2) 2012 május 27 (1) 40 fok (1) a kert állatvilága (11) Agatha Christie (1) ágyás (1) ajándék (1) ájtatos manó (1) akácgyökerek (1) akácok (1) akvárium (2) almatermés (3) alsó fertály (1) angol nyelv vizsga (1) apa (4) áram (1) aranyvessző (2) ásás (3) aster (1) balkáni gerle (1) Bandi (1) Bátor (4) bazsarózsa (1) béka (3) béka segge (1) betakarítás (1) betegség (3) betekerítás (1) betgség (1) betonozás (1) betörés (2) bicska (1) blogos dolgok (2) bodza (4) Bodza kutya (2) Bodza kutya ás (1) Bodza pancsol (1) boglárka cserje (2) bográcsozás (1) Bogyó (1) Bogyó talicskázik (1) boróka (1) borsó (7) borsó ültetés (2) borsos varjúháj (1) búbos banka (1) bukszus (8) búzavirág (2) büdöske (1) cickafark (3) csak úgy (1) Cseh Tamás (1) cserebogár (1) csillagfürt (2) csoki fagyi (1) csomag (1) defekt (1) Dínó (1) díszcsorba (1) Dixi (1) edényfogó (1) egér (3) egy év elmúlt (1) egynyári szarkaláb (1) egynyáriak (2) először virágzók (1) első munkák (2) első növények (1) én is versenyt futok (1) erdő (1) erdőirtás (1) eső (1) esőt akarok (1) esővízgyűjtő (1) Éva néni virágja (1) évelő len (1) ez mi ez (1) ez van (1) ez volt eredetileg (1) ezüst uszkár (3) ezüstfenyő (1) fa sebkezelés (1) fagy (1) fagyal (1) fájdalom (1) fák (1) fecseg a felszín (1) fekete bab (1) fenyő (1) fenyő magonc (5) fészek (1) flexibilis csemperagasztó (1) foghúzás (1) futórózsa (1) (1) fűnyírás (3) fűrész (1) fűzfa (3) galagonya (1) galgonya (1) gazok (1) gombák (1) gondolatok (1) gránát alma (9) Granny Smith (1) gumicsizma (1) gyász (3) gyerek kor (1) gyík (5) gyökerek (1) gyökereztetés (1) gyöngyvessző (1) gyümölcsfák (4) hagyma dugdosás (2) hagymások (4) halak (1) harlekin katica (2) hát így (1) Hédi féle mályva (1) hőség (2) ilyen is pusztult már el nálam (1) in memoriam (1) ismeretlen madár (2) japán birs (1) japán gyöngyvessző (1) japán rózsa (1) játék (1) játék Baluval (1) jelenkor (1) jezsámen (2) jonatán alma (1) kaporlevelű (2) karácsony (1) karácsonyi díszek (1) karalábé (1) karalábé. komposzt (1) kártevő (1) kasvirág (4) kecskerágó (1) kékszakáll (1) kenyér sütés (3) kerítés (4) kert helyett (1) kertvarázslat (1) keskenykevelű ezüstfa (1) kifli sütés (1) kis meténg (1) kocsi (1) koktél paradicsom (3) komposzt (2) komposzt szita (2) korallbogyó (3) köhögés (2) könyv (1) könyvek (3) közterület (1) kreatív (1) krókusz (2) krumpli (2) krumplifőd (4) kukorica (1) kúpvirág (2) kúszó madárbirs (1) kút (2) kutya (6) kutyák (11) kutyaséta. 2012 tél (1) kutyasétáltató lányka (2) kutyátlanul:( (1) lábnyomok (2) lakótelep (1) láz (1) legeslegrosszabb év (1) lenmag (1) letöltés (1) levendula (1) lila akác (1) liliom (5) liliomok (1) lóhere (2) lonc (1) lugas paradicsom (8) macska (1) madarak (1) madárdal (1) madárfészek (1) madáritató (1) magamról (1) magas ágyás (1) májusi fagy (1) mályva cserje (3) Mária virágini (1) meggy (1) meggy fagyi (1) meggy szedés (3) meggybefőtt (1) mert már öreg (1) metszés (3) mézes (1) mézeskalács (1) mezőgazdasági részleg (1) mi ez (1) mobilinternet (2) mogyoró (2) mogyoró bokor (2) mogyoró meggybefőtt (1) mosdó (1) munkanélküli (1) nagy fa (1) nanoverseny (1) nárcisz (3) nem kert (3) nemesia (1) netbook (1) névnap (1) november (1) nutella házilag (1) nyárfa? (2) nyári orgona (2) nyírfa (12) nyúl (1) nyúl elleni védekezés (1) óhaj-sóhaj (1) orrszarvú bogár (4) örökbefogadás (1) ősz (2) őszi oroszlánfog? (1) őszibarack (2) őz (3) pajor (1) pajzstetű (1) palánták az ablakban (1) palántázás tejesdobozba (1) pálmaliliom (1) papagáj (1) paprika (2) paradicsom (3) patiszon (1) pdf (1) penészesedés (1) pénztárca (1) permetezés (3) perverz (2) petrezselyem (2) petúnia (5) pézsmamályva (1) pihenés (1) pipacs (2) piros (1) pók (1) poloska gyilkosság (1) porcsinrózsa (5) prunus padus (2) puszpángmoly (1) pünkösdi rózsa (1) ragadozó (1) rajz (3) répa (3) retek (6) rézvirág (3) ribizli (5) ribizli torta (1) rózsa (1) rózsalonc (1) rozsda farkú (3) rozsdafarkú (3) rucola? (1) rukola (1) saláta (1) saláta ültetés (1) sarkantyúka (1) sarpo mira (1) sásliliom (5) seregélyek (1) sírhely (1) slag (2) som bokor (2) sövények (1) spirea (1) sütés (5) sütőtök (1) szajkó? (1) szaporítás (1) szar az élet (1) szárzság (1) szegfű (5) szél (1) szerszámok (1) szidom a férjemet (1) szivarfa (2) szomszéd (1) Szőke Herceg (1) születésnapok (1) talajtakarás (1) tamariska (1) tatárvirág (1) Tatin torta (1) téglaültetvény (1) tejberizstorta (1) tél vége (1) téliesítés (4) telihold (1) tereprendezés (2) tévézés (1) tök (2) töklé (1) tölgyfa (1) tőzegbeton (1) trombita folyondár (3) tudományosan (1) tuja (4) tücsök búzavirág (1) tücsök meg a... (1) tűlevelű bugatölcsér (1) tűz (1) tűztövis (4) új ágyás (1) új élet (1) Új Év (1) új fa (1) új nick (1) új növény (18) uncsi (1) ültetés (2) vadsóska (1) vakvezető (1) varfű? (1) Vatera (1) verbéna (2) vérborbolya (1) vérszilva (1) vetés (3) Villás (1) virágágyás (3) virágmagok (1) virágok (1) virágpók (1) visszapillantás (1) Vitalij (3) welness (1) Zafír (1) zelnicemeggy (1) zsalukő (3) zsálya (1)